Szerencsére gyorsan ideért Dean.
-Nah végre Cat!-ölelt meg.
-Szia. Jó, hogy ittvagy.
-Mi a baj?
-Gyere, üljünk be ide a sarki kávézóba. Ott elmesélem.
Bent a kávézóban leadtam a sztorit.
-Szóval álmodban, meg amikor ébren vagy, akkor is megjelenik?
-Igen.-bólintottam.-És sose látom az arcát, és mindig valami tök idétlen nyelven suttog.
-Érdekes.-tűnődött el Dean.
-Jha, az.-nekem inkább volt hátborzongató, mint érdekes.
-Hozhatok még valamit?-jött oda az ultrarövid szoknyás pincércsaj.
-Kösz, nem.-próbáltam rövid úton elküldeni. Naná, hogy Dean miatt jött oda már harmadszorra. A csajszika sértődötten megfordult, és elvonult.
-Héé!!-ütöttem oldalba Dean-t, miután túlságosan ráfeledkezett a csaj szoknyájára.
-Áúú! Ez fájt!
-Helyes. Mehetünk? Vagy még esetleg cseverésznél a pincérnőcskével?
-Hát elcseverésznék vele...
-Jesszus, hogy te milyen bunkó vagy!!!-sértődtem meg. Hogy lehet ilyen a barátnője közelében?
-Jhaj, ne csináld már Cat!
-De csinálom!-arra számított Dean, hogy majd jelentet rendezek, de én fogtam magam, és odamentem az egyik pasihoz, akit elég helyesnek találtam.
Már nem is emlékszem, milyen ürüggyel mentem oda, de jó kis cseverészésbe keveredtünk. A szemem sarkából láttam, hogy Dean-t eszi a méreg.
-Bocs haver, de lenyúlom egy percre ezt a drága hölgyet.-jött végül oda Dean. Majd kiráncigált.
-Most mi van? Csak beszélgettünk. Vagy talán féltékeny vagy?
-Mi? Én? Azt sem tudom, mi az.-nagyzolt.
-Jha-jha.
-Szóval hol is szálltál meg?-terelte a témát.
-Nah gyere, megmutatom.
Odafele az uton még egy csomót vitatkoztunk. Mire beértünk a szobába, már ordibáltunk egymással.
-Nah jó. Ebből elegem van!-böktem ki végül, és megcsókoltam. Nem is kell mondanom a folytatást...
-Hm, többet kellene veszekednünk.-mondta, miközben az ágyban feküdtünk.-Mondjuk a verekedést kihagyhatnánk.
-Tudom, és bocs, hogy leütöttelek.
-Semmi baj. Végülis ha azt nézzük, hogy megöltelek, ez még belefér. Tudod, ahogy Sam mondaná...
-Szenvedélyes kapcsolat.-fejeztük be egyszerre.
-Azt hiszem, haza kellene menni.-mondtam némi gondolkodás után.
-Örülök, hogy erre jutottál. Holnap indulunk is. De most pihi van.
Nem kellett sok idő, hogy elaludjunk.
