Már ott tartottam, hogy Dean-ék tuti nem is keresnek, amikor ismét hangokat hallottam.
-Már megint jön!-esett kétségbe Lana. Én csak füleltem.
-Cat, mi lesz?-jajveszékelt.
-Cstt!-szóltam rá.-Ez nem Susan. Ez két ember.
-Mi? Lehet, hogy van még egy őrült elmebeteg?
-Azt hiszem....-füleltem tovább.-.....ismerősnek tűnnek a hangok.
Ekkor ismét nyílt az ajtó.
-Sam, Riley! El se tudjátok képzelni, mennyire örülök nektek.-lelkendeztem, amikor megpillanottam őket az ajtóban.
-Cat. Jól vagy?-sietett oda a ketrechez Sam.
-Igen, csak szabadítsatok ki innen.-sürgettem. Ekkor Sam előkapott valami kis hullámcsat-szerűt.
-Ez most komoly?-kérdeztem, amikor elkezdte vele piszkálni a zárat.
-Az egyik volt pasim lakatos volt.-zárta rövidre. Nem kellett két perc, és kint voltam. Gyorsan kiszabadítottuk Lana-t is.
-Nah most húzzunk innen!-mondtam.
-Hogy-hogy életben hagyott titeket a szellem?-tette fel a létfontosságú kérdést Riley.
-Úgy, hogy nem ő gyilkolászik. Mi egy másik után kutatunk.
-Úgy érted, két szellem is van itt?
-Igen, de semmi közük egymáshoz. Sőt, ez a csaj nem is tudja, hogy szellem. De ezt majd vitassuk meg inkább kint!-majd kiindultunk.
Már kint voltunk a gyár udvarán, amikor hirtelen megjelent Susan.
-Hova mentek?-kérdezte. Mindannyian megtorpantunk.
-Öh, Susan.-kezdtem bele.-Szerintem ez a barátság téma nem válna be. Te szellem van, és már semmi keresnivalód ezen a világon.
-De ti a barátaim vagytok. Mindannyian.
-Hidd el, ahol elvileg lenned kellene, ott több barátod lehetne, mint amennyit csak szeretnél.-közben azon agyaltam, mit kereshet még ezen a világon. Valami lezáratlan dolga lehet. Úgyhogy kérdezőre fogtam.
-Szóval, mondd csak Susan! Régebben sok barátod volt?
-Nem igazán. Csak egy.
-És ő hol van most?-kicsit dedósra vettem a figurát, és szépen tagolva mondtam ki minden egyes szót. Ilyen hozzá hasonló nem épp épelméjű emberrel beszéltem már, de szellem nem igazán. Azt sem tudom, hogy kell szellemmel társalogni. Tök hülyén éreztem magam.
-Az angyalkáknál.
-Te ennek meghalt a barátnője.-súgta oda Riley.
-Köszi, rájöttem én is.-mondtam.-Hogy hívták a barátnődet?
-Helga.
-Nem szertnél oda elmenni, ahol Helga van?
-De, nagyon. De nem tudom hogyan kell.
-Csak el kell fogadnod, hogy halott vagy.
Éreztem, hogy most már sínen vagyunk, ekkor viszont megjelent Dean és Sam.
-Cat! Fussatok!-kiáltotta Sam, Dean pedig előkapta a fegyverét.
-Dean, ne!!!-ordítottam, de késő volt. Elsült a kősóval töltött pisztoly. Susan pillanatok alatt porrá változott. Én csak megsemmisülve néztem magam elé. Ezt nem kellett volna.-gondoltam magamban.