Először Nelly-hez mentem. Vittem neki rózsaszín gerberát a sírjára. Ez volt a kedvenc virága. Aztán átmentem apához.

-Szia apa. Ki kellett jönnöm, nem bírtam tovább. Nagy hülyeséget csináltam. Lefeküdtem Sam-mel. Nem tudom miért. Nem akartam. Egyszerűen mintha valamifajta kényszer lett volna. Ezzel teljesen elástuk magunkat anyánál, meg Dean-nél is. Fogalmam sincs, hogy hozhatnám jóvá. Én Dean-t szeretem. És tényleg szeretem. De most akkor mihez kezdjek? Valami akkor is olyan fura ebben a dologban, ami Sam-mel történt. Mármint, olyan volt az egész, mintha irányítottak volna minket. Egyszerűen nem tudtunk a józan eszünkre hagyatkozni. Olyan volt, mintha valakinek a bábjai lettünk volna.-és így filózgattam tovább, végül kezdett összeállni a kép. Bár elég abszurd volt, és ilyennel még nem találkoztam, de azért amikor hazamentem, beavattam Sam-et is.

-Hát nem tudom Cat. Ilyennel még én se találkoztam. Azt gondoltam, hogy ez csak valamiféle legenda, ami minden kultúrában megtalálható.

-Tudsz rá más észszerű magyarázatot?

-Nem mintha ez olyan észszerű lenne.

-Tudom, de egy próbát megér. Csak meg kell idézni, hogy láthatóvá válljon.

-Nah jó. Ennyit tényleg megér. Hívd fel Dean-t, hátha igazad lesz. és akkor neki is hallania, meg látnia kell.

-Jólvan.-bólintottam.

Csak nagy könyörgés által tudtam Dean-t felráncigálni.

-Nah mit akartok?

-Van egy elméletünk.-kezdtem bele.

-Milyen elmélet?

-Úgy véljük, vagyis inkább csak Cat, hogy egy cupidó van a képben.-mondta Sam

-Most hülyének néztek? Cupidók nem léteznek.

-De léteznek...vagyis állítólag. Szóval csak egy egyszerű idézet, és megtudjuk, hogy igazunk volt-e.

-Hagyjatok ezzel békén! Miért nem bírjátok beismerni, hogy egymásra cuppantatok?

-Mert nem így volt! Nekem nem kell Sam!-mondtam ingerülten.-Bocs Sam, de érted.-fordultam felé.

-Mitbánom én. Csináljátok.-majd lehuppant a fotelbe. Sam elkezdte felolvasni a megigéző szöveget, ami által, ha cupidó van a képben, láthatóvá fog válni. Sam elmondta. Vártunk.

-Nincs itt semmi cupidó.-kelt fel Dean. Épp ekkor viszont elkezdett kirajzolódni egy valaki alakja. Sam gyorsan elmondta a megsemmisítő igét is, ami következtében a cupidó kigyulladt, és elégett.

-Szóval igaz volt az elméletetek.-állapította meg Dean.

Vártam valamiféle egyéb reakcióra, de semmi sem jött. Csak hátat fordított és elment.

Gondolhattam volna, hogy ennyi nem lesz elég neki, de legalább tisztázódott a dolog. Csak egy idétlen cupidó szórakozott az érzelmeinkkel. Aznap már nem is beszéltem senkivel se. Este megértem elaludni. Éjszaka közepén megint arra ébredte, hogy kiabálok. Megint azzal az alakkal álmodtam. Átmentem Dean-hez.

-Dean.-suttogtam.

-Mit akarsz?-kérdezte álmosan, de elég mérgesen.

-Megint azt a pasit láttam az álmomban.

-És mit csináljak vele?-tök lekezelő volt.

-Nem alhatnék itt?

-Most viccelsz?

-Nem. Légyszi. Nagyon félek.-de tényleg féltem.

-Nagylány vagy. Egyedül is tudsz aludni.

-Könyörgöm Dean!-kérleltem már szinte sírva.

-Nah jó, aludj itt, ha annyira akarsz.-majd odébbhúzódott az ágyban. Befeküdtem mellé. Olyan rossz volt, hogy ott feküdtem mellette, és nem érhettem hozzá. Annyira vágytam arra, hogy megölelhessem, de ez szóba sem jöhetett. De legalább mellete biztonságban éreztem magam, és el tudtam aludni.