-Szia Chad.-köszöntem neki, mikor odaértünk.

-Sziasztok. Mi történt veled Cat?

-Háát.-néztem Sam-ékre.

-Szerintem elmondhatod neki.-mondta végül Dean.

-Mit?-kérdezte Chad.

-Tudod, apa nem szimpla vadász volt.-fogtam bele.

-Hanem démonvadász. Tudom.-fejezte be tök nyugodtan Chad.

-Mi? Te tudtál róla?

-Igen. Hiszen az én apám is az volt.

-És te nem vagy az?-kérdezte Sam.

-Nem, bár van közöm hozzá.

-És mi?

-Hátha ha kellenne, akkor fejlesztőnek hívnám magam.

-És mit fejlesztesz?

-Fegyvereket, keresőrendszereket. Úgymond modernizálom a démonvadászatot.

-Pompás. Mindenki tudott róla, csak én nem.-mérgelődtem.

-Bocs, De Jack leszedte volna a fejemet, ha elmondom neked.-mentegetőzött Chad.

-Jólvan, már mindegy.

-Szóval mi történt?

-Egy alakváltó volt.-foglaltam össze a lehető legrövidebben.

-Értem. Akkor majd holnap elmeséled. Most inkább menjetek aludni.

-Oké.-mondtam, majd el is indultam felfelé.

-Öh, Cat. Nem kellene ellátni a fejeden a sérülést?-kérdezte Dean.

-Jha, de. El is felejtettem.

-Itt vannnak kötszerek, meg fertőtlenítő.-vett elő Chad egy dobozt.

-Köszi.-majd nekikészültem.

-Add ide! Majd én.-kapta ki a kezemből a cuccokat.

-Nem kell. Meg tudom oladni egyedül is.-vettem vissza.

-De majd én.-erősködött.

-Nah jó.-törődtem bele.-Egyébként honnan tudtad, hogy az nem én voltam, hanem az6 alakváltó?

-Onnan, hogy megcsókolt.

-Mit csinált?

-Jól hallottad. Tudtam, hogy te inkább ütnél, mintsem csókolnál. Tessék, kész is.

-Köszi. Egyébként nincs igazad.

-Lássuk csak.-töprengett el.-Egyszer leütöttél egy serpenyővel, egyszer meg hozzámvágtál egy cd-tokot. Az kettő. És hányszor csókoltál meg? Egyszerse.

-Lehet, hogy kissé zötyögősen indult a barátságunk, de attól még nem kell engem beállítani egy bolond kiscsajnak. Nah mindegy. Megyek aludni.-majd elindultam felfelé.

-És te mit gondolsz rólam?-kérdezte hirtelen. Nagy levegőt vettem.

-Azt, hogy te egy tök érzéketlen pasinak mutatod magad, akiben közben belül igenis sok érzelem van. De azt hiszed, hogy az érzelmek kimutatása a gyávaság jele. Ezért sose engedsz senkit sem közel magadhoz. Pedig sokan vannak, akik szeretnek, de te ezt észre sem veszed. Kb. ennyit.-azzal megfordultam és felmentem aludni. Olyan jót aludtam. Reggel Sam ébresztett.

-Mi van?-dünnyögtem.

-Halott vagy.-mondta Sam.

-Ha ez most egy szójáték, akkor nem értem.-ültem fel az ágyban.

-Nem. Nézd!-azzal odarakott elém egy újságot. Az ütő is megállt bennem, amikor megláttam magam a gyászjelentések között.

-Ilyen nincs.-majd levágtattam a konyhába.

-Béke poraidra.-viccelt Chad.

-Hahaha. Belehaltam a röhögésbe. Szó szerint.

-Az alakváltó a te képedben halt meg, és úgy találták meg a rendőrök.-magyarázta Sam.

-Képzeld, gondoltam.

-Nyugi, én is halott vagyok.-nyugtaott Dean.

-Jha, hallottam, hogy te is így jártál. De ettől nekem még nem jobb. Gyors felhívom anyát, nehogy olvasás közben szívinfarkust kapjon.

Hát anya így is majdnem rosszul lett, de szerencsére sikerült megnyugtatnom.

-Nah én megyek dolgozni.-mondta Chad, majd elvonult.

-Öh, Cat. Majd légyszi add vissza a pólóm, mert nincs több tiszta.

-Jha oké.-Sam pólójában aludtam, ami egyébként koktélruhának is elment volna, olyan hosszú volt.

-Nah megyek, megnézem a neten, hogy van-e munka.-mondta Sam, majd lelépett.

Ketten maradtunk Dean-nel, de nem szóltunk egymáshoz. Egyszer viszont összeakadt a tekintetünk, de aztán kapcsoltunk, és gyors másfele néztünk.

-Cat.-jött be Chad.-Nézd ki van itt!