Angie-ék persze észrevették rajtam, hogy valami nem stimmel, de valamiért nem kérdeztek rá, mint máskor. Én meg nem akartam elmondani nekik. Este persze nem bírtam elaludni. Folyamatosan kattogott az agyam. Nem akart összeállni a kép. Először is honnan ismernek ezek? Másodszor meg, mit akartak azzal, hogy meglepődtek, mikor látták, hogy élek. Ez teljesen értelmetlen. Várjunk, hogy is hívták azt, aki követett? Hogy is szólította a másik? Valami D betűs volt.....David....Daniel.....nem, Dean. Dean-nek hívták. Hééé, az a pasas, akit megöltek, ő is említette ezt a nevet. Megvan, azt mondta, hogy Dean és Sam Winchester. Na de kik lehetnek ők? Ez most már tuti, hogy nem véletlen. Mindenképp utána kell járnom.

Bő 4 óra alvás után reggel fél 7-kor keltem. Eléggé kómás állapotban voltam, és csak még jobban lelombozódtam, mikor rájöttem, hogy ma dolgoznom kell. Egyáltalán nem volt kedvem bemenni. Pár percig még azon is elgondolkoztam, hogy betelefonálok, és szólok, hogy beteg lettem, nem tudok bemenni. De hát én lelkiismeretes dolgozó vagyok......hahaha, nah jó, viccet félretéve, inkább a fizetés miatt megyek be. Valamiből ki kell fizetni majd a sulit. Szóval kedvetlenül elindultam dolgozni. Csak azon imádkoztam, hogy ne legyen ma nagy forgalom. Bent Will, a főnököm fogadott.

-Cat. Beszélnünk kell.-mondta komoran.

-Mi a baj? Talán elkéstem?-pillantottam az órára. De nem késtem, sőt még korán is jöttem.

-Nem. Nem késtél el.-rázta meg a fejét.

-Akkor mi történt?-kezdtem megszeppenni. Attól féltem, hogy ki akar rúgni valamiért.

-Ma reggel nyitáskor két rendőr várt rám, és azt mondták, hogy veled akarnak beszélni.

-Mégis mit akarnak tőlem?-lepődtem meg.

-Hát én is ezt szeretném tudni. Talán történt valami? Tudod, hogy nekem elmondhatod.

-Tudtommal nem történt semmi.-mondtam bizonytalanul. Fogalmam sem volt, mit akarnak tőlem.

-Hát rendben. Azt mondták, hogy majd később visszajönnek. Nah de most gyerünk dolgozni, a vendégek már türelmetlenek.-mosolyodott el.

Délután 4 óra körül lehetett; én épp hátul a konyhában mosogattam, mikor beszólt Will.

-Cat, megint itt vannak a rendőrök.

-Oké, fél perc és megyek.-válaszoltam. Kissé ideges lettem, de hát ki ne lenne az, ha rendőrök keresik...Szóval vettem pár nagy levegőt, és kiindultam a konyhából. De aztán a küszöbön meg is torpantam. A tegnapi két pasi volt az, akik követtek. Nah most meg már végképp nem értettem. Ezek rendőrök? Vagy mi a fene?

-Áh, itt is van Cat.-zökkentett ki Will az elmélkedésből. Én meg hirtelen nagyon ideges lettem; mi a fenét akarnak tőlem? Hagyjanak békén, ha rendőrök, ha nem.

-Áh, jó napot az uraknak.-vettem elő a legédesebb modoromat.

-Jó napot. Maga Cathrine Simon, ugye?-kérdezte, azt hiszem ő volt Sam.

-Oh, mintha nem tudnák a biztosurak.-nah jó, kicsit flegma voltam, de inkább legyek flegma, mintsem agresszív, vagy valami hasonló.

-Öh, de igen.-kicsit zavarba jött Sam.

-Beszélnünk kell magával, négyszemközt.-mondta Dean.

-Oh, nagyon sajnálom, de dolgoznom kell.-vágtam sajnálkozó arcot.

-Ugyan Cat, elengedlek.-mondta Will.

-De Will, nem bírjátok ezt a fogalmat ketten Mandy-vel.

-Dehogynem, menj csak.-unszolt.

-Hát jó. Hozom a kabátom. Hátul hagytam a raktárnál.-mosolyogtam mézédesen.

-Rendben, itt megvárjuk.-mondta Sam. Én sarkon fordultam, és elindultam hátra. Eszem ágában sem volt most beszélni velük, így hát kislisszantam a hátsó kijáraton a szomszédos sikátorba. Próbáltam halkan betenni az ajtót, mert eléggé csikorgott.

-Hova, hova? Nem szép dolog meglépni a rend őrei elől.-szólalt meg egy hang a hátam mögül.

-Maguk nem rendőrök.-mondtam, miközben megfordultam. Jha, jól gondoltam, az a Dean volt az.

-Honann veszi, hogy nem vagyunk rendőrök?-ekkor ért oda Sam is.

-Elnézést, hogy is hívják magukat?-vágtam értetlen arcot.

-Gray és Williams nyomozó.

-Nah jha.-nevettem el magam. Értetlen arcot vágtak.-Először is, ha jól tudom, maga Dean; vagyis tegnap mintha így szólította meg a társa.

-Öh, igen. Dean Williams.-nem volt túl meggyőző.

-Nem igaz, hazudtok. Ti nem vagytok zsaruk. Téged Dean Winchester-nek, őt meg Sam Winchester-nek hívják. És most már baromira kiváncsi vagyok, hogy mit akartok tőlem.

-Ho...honnan tudod, hogy kik vagyunk?-kérdezte Sam.

-Egy pasas említette, aki állítólag ismert engem, és akit aznap éjszaka meggyilkoltak. Szóval sürgősen magyarázzátok el, mi folyik itt.

-Hát rendben. Gyere, elmegyünk egy nyugodt helyre. Ott mindent elmesélünk. Mindjárt hozom a kocsit.

-Nah nem. Én nem ülök be a kocsitokba. Lehet, hogy valami őrült soroztagyilkosok vagytok.

-Ha azok lennénk, már rég megöltünk volna. És különben is; most kíváncsi vagy az igazságra vagy sem.

-Hát jó. Elmegyek veletek, de csak hogy tudjátok, ha este 8-kor nem leszek itt a kávézónál, akkor Ramiel hívja az igazi zsarukat.

-Itt leszel addigra, ígérjük.