-Mégse akarok bemenni.-torpantam meg a bár előtt.

-Dehogynem.-szólt rám Sam, majd vonszolni kezdett.

-Gyors elmegyek a mosdóba. Azt hiszem elmostam a sminkem.-mondtam már bent.

-Jólvan. Én ott leszek a bárnál. Azt hiszem, az ott Dean.-mondta. Bólintottam, majd elindultam. Akkora tömeg volt, hogy 5 perc volt az odaút, meg 5 a vissza is.

-Csakhogy itt vagy.-mondta Sam, amikor már ott álltam Dean-ék háta mögött. Megfordult Dean, meg Sarah is. Nyugodt szívvel tisztáztam, hogy jól nézek ki, ugyanis mindkettőnek tátva maradt a szája.

-Szisztok.-mosolyogtam rájuk mézédesen.

-Szia, jól nézel ki.-mondta Dean még mindig leesett állal.

-Kösz.-vetettem oda.

-Dean.-mondta Sarah.-Légyszi rendelj nekem egy pezsgőt.

-Oké. És ti kértek valamit?-nézett felénk.

-Egy tequilát.-vetettem oda.

-Nekem is.-mondta Sam. Amíg vissza nem tért, Sammel hülyéskedtünk. Szegény Sarah meg csak álldogált egyedül. Áh, szóval Dean is tequilázik.-állapítottam meg.

-Köszi szivi.-nyávogta Sarah. Sam-mel nem is foglalkoztunk velük.

-Mire igyunk?-kérdeztem.

-A hugimra.-jelentette ki.

-Mi? Van hugotok?-értetlenkedtem.

-Nekem van.-nevetett-Te vagy az.-ezen én is nevettem.

-Oké, én meg a bátyusomra.-majd lehúztuk. Aztán utána a következőt, meg a következőt. Aztán már én se tudom, hányat. Kezdett megütni.

-Jólvan srácok. Én megyek sétálni, meg majd haza.-mondtam.

-Ne már.-mondta Sam.

-De már. De jó volt veled inni.-mosolyogtam.

-Tudom.-nevetett-Én mindenben jó vagyok.

-Júúúúj, ez merész kijelentés. Nah mindegy. Szia.-mondtam Sam-nek, majd odahajoltam hozzá, és adtam a szájára egy puszit. Tudtam, hogy nem veszi komolyan, ezért mertem megcsinálni. De láttam, hogy Dean félreérti, de kit érdekel? Hátat fordítottam, majd kilibbentem. Vagy már fél órája bolyongtam az utcák között, amikor hirtelen ott termedt mellettem Sam.

-Hát te?-kérdeztem.

-Utánad jöttem.

-És Dean-t hol hagytad? Csak nem Sarah-re bíztad?-nevettem.

-Nem. Ő is nem sokkal utánad lelépett "levegőzni". Sarah-t meg egyszerűen otthagyta. Mondtam, hogy én is megyek vele, de azt mondta, hogy inkább téged keresselek meg.

-Ugye nem haragszik rám?

-Mármint a puszi miatt?

-Aha.

-Nem tudom, lehet. De hogy lehet ilyen hülye, hogy komolyan veszi?

-Ezaz. Tudtam, hogy te nem értelmezed félre, ezért mertem megcsinálni.

-Nah mindegy. Keressük inkább meg!-javasolta. Vagy 20 perc bolyongás után meg is találtuk egy padon ülve.

-Hát te?-ültem le mellé. Nem válaszolt.

-Dean, mi a baj?-kérdezte Sam. Semmi reakció.

-Dean!-szóltam rá határozottan.

-Mi van?-pillantott fel.

-Én is ezt kérdem. Haragszol valamiért rám?

-Miért? Kellene?-kérdezte olyan hangnemben, hogy tudtam, hogy mérges.

-Elvileg nem.-mondtam, mert tényleg így volt.-De bökd már ki, hogy mi van!

-Oké. Nem értem, hogy miért nem tudtátok elmondani Sam-mel, hogy van köztetek valami.

-Mi van?-döbbentünk le mindketten.

-Csak nem az miatt a puszi miatt gondolod így?-kérdeztem.

-De, az miatt. Meg hogy egész napra leléptetek, meg hogy milyen jól elvagytok.

-Igen, jól elvagyunk, de mind csak barátok. Olyan ő nekem, mint a húgom.-magyarázta Sam.

-Most nem azért.-kezdtem bele.-De ha nem csak barátok lennénk Sam-mel, hanem többek, akkor az miért zavarna téged? Hiszen nem az a lényeg, hogy boldog legyen a testvéred?

-Szóval mégis van valami.-kombinált megint rosszul Dean.

-Nem, nincs. De nem válaszoltál a kérdésre.-szerncséjére nem is kellett, mert Sam közbeszólt.

-Figyelj! Cat csak barát. Semmi több. Nem is tudnánk egymásra máshogy nézni. Teljesen különbözünk. Ő vagány, nagyszájú, idegesítő. Ezek a tulajdonságok rád vallanak. Jobban illene hozzád.

-Hagyjuk ezt az egész hülyeséget, jó?-vágtam közbe, mert már Sam túl messzire ment.

-Oké, szerintem is. Csak félreértettem. Azt hittem, hogy kihagytatok valamiből.-magyarázta Dean.

-Dehogy. Csak gondoltuk, neked ott van Sarah.....

-Nincs ott nekem.-vágott közbe.-Azt hittétek, hogy mégegyszer összeszűröm a levet azzal a libával?

-Jesszus Dean. Ezt te mondtad?-nézett furán rá Sam.

-Igen, öcsi. Tudom, hogy fura, de ez van.

-Nah, ha már mindenki megbékélt, akkor akár mehetnénk is vissza a motelba, mert megfagyok.-jegyeztem meg.

-Oké.-egyeztek bele.

-Nah fiúk. Úgy látom, jó erőben vagytok. Szóval ki visz haza a hátán?-kérdeztem tőlük. Erre egymásra néztek, és elkezdtek rohanni.

-Köszi. Igazán lovagiasak vagytok.-mondtam nevetve, majd utánuk futottam.