-Jhaj, kislányom, úgy féltetelek.-mondta anya már 4-szerre el a reggeli közben.
-Először is anya, már rég nem vagyok a kislányod. 18 éves vagyok. Másodszor meg megígértem, hogy vigyázni fogok.-nyugtattam.
-Marie, mi is nagyon vigyázni fogunk rá.-mondta Sam is nyugtatásképpen.
-Hallod anya, majd Sam meg a fatökű bátyja vigyáz rám.
-Hát ilyen szőke fejjel meg sem szólalnék.-vágott vissza Dean. Ezen anya kezdett el nevetni. Nah végre, már rég nevetett.
-Indulnunk kellene srácok.-szólt közbe Sam.
-Jólvan, mehetünk.-pattantam fel az asztaltól.
-Várj Cat.-szólt anya.-Ezt még oda kell adnom neked. Igazából a 18. szülinapodra kellett volna, de sajnos kiment a fejemből.-majd átnyújtott egy láncot, amin egy igen érdekes medál volt.
-Ez meg mi?-kérdeztem, közben meg a láncot bűvöltem.
-Apád akarta neked adni a 18. szülinapodon, de sajnos nem érte meg. Ez is bent volt a levélben. Azt írta, hogy sose add ki a kezedből, mert ez megvéd a rossztól és a gonosztól.
-Tényleg? Apa ezt nekem szánta?-lepődtem meg. Már majdnem a könnyem is folyt, de visszatartottam. Inkább a nyakamba akasztottam a láncot. Majd elindultam kifele. Közben a medált szorongattam. Olyan jó érzés töltött el, mintha apa tényleg itt lenne mellettem, és vigyázna rám.
-Hmm, Chevy Impala?-kérdeztem Dean-től, miután kint megpillantottam a kocsiját.
-Igen, a szemem fénye.-áradozott róla.-Csoda, hogy csaj létedre felismersz egy kocsit.
-Jha, csoda...-vontam vállat.-Szia anya.-köszöntem el tőle. Alig akart elengedni, de aztán megígértem, hogy nem leszek sokáig távol, meg hogy gyakran hívom.
-Nagyon csöndben vagy.-nézett rám a Dean a visszapillantótükörből, miután már vagy 2 órája csak nézegettem apa medálját.
-Csak mert szóhoz sem jutok, annyira csodállak.-vágtam a pofákat.
-Ez eddig is egyértelmű volt. Hidd el, nem te vagy az első.-nagyképűsködött.
-De tuti, hogy én vagyok az első csaj, aki kiütötte a nagy démonvadász Dean Winchester-t. Ráadásul egy serpenyővel.
-Hahaha, vicces egy némber.-piszkált tovább.
-Hahaha, beképzelt egy bunkó.-szóltam vissza.
-Nah jól van gyerekek. Keressünk egy motelt, mert a végén még egymás nyakának ugratok.-javasolta Sam.
-Oké öcsi.-egyezett bele Sam. Háromnegyed órán belül találtunk is egyet.
-2 szobát kérünk.-mondta Sam a motel recepciósának. Megkaptuk a 2 szobakulcsot.
-Nah jóéjt fiúk.-mondtam nekik, amikor fent voltunk már a szobák előtt. Épp be akartam menni az egyágyasba.
-Héhéhé, állj csak meg Cat!-szólt utánam Sam.-Ott én alszok.
-Mi? Hiszen ez az egyágyas.-értetlenkedtem.
-Tudom, ott én alszok.Te ma Dean-nel alszol.
-Mi van?-néztem rá.
-Én úgy nem megyek tovább, hogy ti folyton marakodtok.
-Öcsi, Samy. Most ugye csak viccelsz?-ijedt meg Dean.
-Nem.-válaszolta Sam, és bevágtatott az egyágyasba. Dean-nel egymásra néztünk, majd mi is bementünk a szobába.
-Szuper, nászutas ágy.-jegyeztem meg, majd behuppantam az ágyba.
-Talán nem tetszik kicsinyem?-fancsalkodott Dean.
-De, tökéletesen megfelel...kicsinyem.-mondtam. Majd hamar kidőltem az ágyba. Kb 10 perc alatt el is aludtam. Reggel 6-kor Sam bevágtatott a szobánkba.
Itt a kocsijuk is:D
Chevrolet Impala:P
